Munkafázisok
- Vakolat leverése, a felület előkészítése
- Vakolás lélegző vakolattal
- Festés lég- és páraáteresztő festékekkel
A vakolat leverése, a felület előkészítése:
Nagyon fontos a megfelelő vakolási magasság megválasztása, mert ezen múlik, hogy véglegesen megszabadulunk-e a salétromtól.Célszerű nedvességmérő műszer segítségével megállapítani, hogy meddig vizes a fal, de ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a szemmel látható nedvességhatár fölött 50-70cm ráhagyással kell kijelölni a vakolatleverés határát.
A régi vakolat is eltávolítandó, a fugákat 1-2cm mélységben ki kell tisztítani, majd a felületet portalanítani kell.A padozati szegélyeket is fel kell bontani, és a vakolatot innen is el kell távolítani.
Vakolás lélegző vakolattal
A vakolásnál javasolt vezetősín használata a legmegfelelőbb minőség elérése érdekében.A falazatok felületének bizonytalan teherviselő képessége esetén a gúzba beépülő, korrózióálló vakolattartó rabichálló vagy nádazás szükséges. Az utólagos falszigetelés megvalósulása után a javítóvakolat/lélegzővakolat rendszerek alkalmazása mindenképpen indokolt, hogy a falszerkezetbe szorult maradék nedvességtől és sóktól, salétromtól véglegesen megszabaduljunk.A légpórusos vakolatot soha ne alkalmazzuk foltszerűen, hanem mindig sávban, legalább egy falazati síkra kiterjedően.
Salétromosodás a falazatok felületén: Az épület szerkezetében a talajból bediffundált víz más ásványi anyagok mellett sókat is tartalmaz, mely anyag a víz áramlása és falfelületi párolgása folyamán a falazat külső szélében halmozódik fel. A probléma jelentősége abból áll, hogy a só kristályosodása folyamán kialakuló térfogat növekedése az anyag pórus-szerkezetében telítettsége után roncsolódáshoz vezet (salétromosodás).Mivel a só higroszkopikus tulajdonságú, a térfogatváltozással járó reakció a levegő relatív páratartalmának változására is bekövetkezik. Tehát az épület falszerkezete vízháztartásának normalizációja után is a károsító mechanizmusok folytatódnak. Bár a falszerkezet felújítása során a szennyezett vakolat cseréjével (a koncentrálódás legsúlyosabb külső öve) a káros sók mintegy 70%-ától megszabadulunk, sajnos, a teherhordó falszerkezet szélein (tégla) maradó 30% a problémát ismételten előhozhatja. Az újravakoláskor a habarcs falszerkezetre történő feldolgozásakor technológiai víz kerül a szerkezetbe. A száradás folyamán a szerkezetből kipárolgó víz ezeket a sókat a külső ltér (a vakolat) felé szállítja. Tehát az új vakolat is szennyeződik. Egy normál vakolat normál pórusszerkezettel ennek a terhelésnek (kristályosodás) nem tud ellenállni. Hagyományos módon ezért a felújításkor légpórusos vakolatot szoktak használni. Ennek előnye: a falazat kapillárisait nem zárja le, illetve a nagyobb méret; pórusszerkezete miatt a száradással történő leszennyeződéskor nem roncsolódik, mivel a benne található „levegőtasakokat" a só kristályosodása folyamán sem tudja teljes mértékben kitölteni (így az anyagban belső feszültség nem keletkezik). Salétrommentesítés Szükséges a falazatok salétrom mentesítése. Az épület falazata (vakolat) a kapillárison keresztül a nedvességet felszívta. A vízben lévő ásványi sók az épület falazatában valamint vakolatában a hidroszkópikus tulajdonságuk révén roncsolást végeznek, ezért szükséges a felázott, felvizesedett vakolatot eltávolítani, a nedvesedési vonal + 70 cm ráhagyással. A vakolat leverés után a falfelületét meg kell tisztítani, a megtisztított falfelület sótalanítani kell.A sótalanítás után egy hidrofóbizált légpórusos vakolat kerül felhordásra, ami biztosítja a falfelület kipárolgását, a falban lévő sók elraktározását. Erre a vakolatrendszerre azért van szükség, mivel a sima normál vakolat nem képes a falban lévő ásványi sóknak ellenállni így száradás után is károsodhat. A hidrofóbizált légpórusos vakolat előnye, hogy a fal felületén kipárolgó ásványi sókat elraktározza, megkötés, megszilárdulás után hidrofób (nem képes a környezetéből nedvességet magába szívni). Az elkészített, megszilárdult légpórusos vakolatra minden esetben csak lég- és páraáteresztő festés vagy felületképzés alkalmazható. Cégünk ezt a problémát összehangolt munkával hidalja át, a következőképpen: Helyszíni és laboratóriumi vizsgálat a szigetelés kivitelezése során, a falszerkezet sótartalmának a behatárolására. A laboratóriumi vizsgálatokat a Miskolci Egyetem Ásványtani Tanszéke végzi, a mi költségünkre. A vizsgálatok alapján történik a további felújítással kapcsolatos technológiák behatárolása.(Ez rendkívül fontos, mivel a falszerkezet kiszáradása után is megmarad a falazat ásványisó-tartalma.)A felújításkor végzett munkák során (vakolás, festés) a szerkezetből a technológiai víz is képes kioldani a sókat a külső síkra, így a felületen ismételten megjelenik a salétrom. Cégünk a felújításra 15 év alatt egyedi technológiát dolgozott ki, mellyel a vakolatra a MSZ által előírt 5 év SZAVATOSSÁGOT tudja adni. A felújításra javasolt technológia: - Épületrész szigetelésének elkészítése
- Vakolatleverés, fugatakarítás salétromos folt + 70 cm ráhagyás (függőlegesen, és ha van vízszintes lehatárolás, akkor vízszintesen is.)
- A falazat mechanikai tisztítása
- A felület megerősítése, sólekötése, kipárolgás csökkentése,
- Légpórusos vakolat felvitele, vakolat felületkezelése lég és páraáteresztő falfestékkel.
- A légpórusos vakolat cseréjét követően is szükséges a helyiségek megfelelő szellőzésének biztosítása. Amennyiben a szellőztetés nem megoldott úgy párátlanító készülék elhelyezését vagy egyéb páraeltávolító módszerek alkalmazását javasoljuk, ami biztosítja a helyiségben keletkezett nedvességpára eltávolítását és a helyiség megfelelő páratartalmának biztosítását.Bővebb információkat erről itt talál.
Festés lég- és páraáteresztő festékekkel
A fal vakolás utáni kiszáradását követően a felület kizárólag csak páraáteresztő felületképzéssel látható el.Erre jól alkalmazhatók a mész-, szilikát-, ill. szilikonkötésű festékek és nemesvakolatok.
tovább a működési elvekhez....
